- Ez a fejezet azon állítás meggyőző alátámasztására hivatott,
hogy a vegán étrend tartalmaz minden
szükséges tápanyagot, valamint hogy a vegyes táplálkozás komoly rizikófaktora
számos népbetegségnek.
I. rész
Azt mindenki tudja, hogy a növények, különösen a gyümölcsök
és zöldségek bőségesen tartalmaznak vitaminokat és rostokat. Még az se meglepő
az embereknek, hogy szénhidrátszükségeltünket fedezhetjük olyan növényi
forrásokból, mint például a burgonya, a rizs, a gabonák. Az emberek többsége
azonban hitetlenkedve néz ránk, ha azt mondjuk, hogy pusztán növények
fogyasztásával fedezhető az ember teljes tápanyagszükséglete. Az Amerikai
Dietetikus Társaság már 1988-ban megjelentette mérföldkőnek tekinthető
állásfoglalását ezzel kapcsolatban:
„A megfelelően összeállított növényi étrend tökéletesen
megfelelő az élet minden szakaszában beleértve a terhességet, szoptatást,
kisgyermekkort és az időskort is.”
Hogyan lehetséges ez? Nos, talán legjobb, ha sorra vesszük
azokat a létfontosságú tápanyagokat, amikről leggyakrabban kérdeznek aggódó
embertársaink.
FEHÉRJE
Fehérje nem csak a húsban van. De még az sem igaz, hogy
tejtermékre és tojásra van szükség a megfelelő fehérjebevitelhez. A fehérjéket
alkotó aminosavak építőelemei minden élőlénynek, így tehát a növényeknek is.
Esszenciális, azaz létfontosságúnak nevezzük azt a 8 aminosavat, amit az emberi
szervezet nem tud a bevitt táplálékból magának előállítani, noha
elengedhetetlen a normális működéshez. Az esszenciális aminosavak a növényekben
éppen úgy megtalálhatóak kielégítő mennyiségben, mint a húsban, tejben,
tojásban. Annyi csak a különbség, hogy a
legtöbb növényben nincs meg mindegyik egyszerre. Van viszont egy nagyon jó
rendszer arra, hogy hogyan vegyük magunkhoz az összes létfontosságú fehérjét.
Ezt a módszert komplettálásnak hívják és csupán annyit jelent, hogy a gabonákat
és a hüvelyeseket vagy az olajos magvakat és dióféléket és a hüvelyeseket
kombináljuk. Ezek az élelmiszerek ugyanis kiegészítik egymás aminosav
profilját. Ami az egyikben hiánycikk, bőséggel megtalálható a másikban. A
gyakorlatban ez nem igényel különösebb tervezgetést, mivel a legtöbb étel a
gabonák, diófélék és olajosmagvak és a hüvelyesek kombinációja. Például
tofuragu tésztával, vagy lencsefasít rizzsel vagy egyszerűen egy falafel
szendvics. Ráadásul ma már azt is tudjuk, hogy nem szükséges egy étkezés
alkalmával fogyasztani minden féle ételt. A már fentebb említett Amerikai
Dietetikus Társaság állásfoglalása szerint a különböző növényi táplálékok a nap
folyamán kiegészítik egymás aminosav profilját.
Valójában nem hallottunk még olyan vegánról, aki
fehérjehiányban szenvedett volna. Egy vegyes táplálkozású embernek sokkal
inkább kell tartania a túlzott fehérjefogyasztástól, mint a fehérjehiánytól.
Egy átlag magyar ember napi 100-105 g fehérjét fogyaszt (Tóth Gábor könyv),
dacára annak, hogy az ideális napi fehérjebevitel testtömegkilogrammonként
0.7-0.8 gramm, azaz egy 60 kilós embernek például napi 45 gramm. S hogy ennek
milyen egészségügyi következményei vannak, arról ezen fejezet második részében
lesz szó majd.
ZSÍROK
A növényi étrend alacsony koleszterin tartalma miatt
köztudottan előnyös. Amikor azonban az esszenciális zsírsavak kerülnek szóba,
az emberek többsége elbizonytalanodik, vajon nem kell-e mégiscsak halat ennünk,
hogy megfelelő legyen az omega-3 és omega-6 szintünk. Valójában ezek bőségesen
megtalálhatóak a következő növényi táplálékokban például: Omega 6 a napraforgómagban, sütőtökben, diófélékben,
szójában, kukoricában, szezámmagban és a lenmagban. Omega 3 található a sötét zöld leveles zöldségekben, a
brokkoliban, a szójababban, a diófélékben, és a lenmagban.
VAS
Magas vastartalommal büszkélkedő növényi táplálékok például:
mák, földimogyoró, köles, lencse, fehérbab, pisztácia, napraforgómag,
csicseriborsó, szezámmag, zab, mandula, búza, spenót, diófélék, sörélesztő. A vas felszívódása a C vitaminhoz kötődik, amit a friss
gyümölcsökben és zöldségekben gazdag vegán étrend biztosít.
KALCIUM
Magas kalciumtartalommal bíró ételek: sötétzöld színű
zöldségek (pl.: brokkoli, spenót), hüvelyesek (pl.: bab, zöldborsó,
csicseriborsó, szójabab), teljes kiőrlésű gabonák, olajon magvak (pl.:
szezámmag, mandula, tökmag, napraforgómag), aszalt gyümölcsök.
Noha a köztudatban még él, hogy tejtermékekre van szükség az
erős csontokhoz és fogakhoz, a valóságban az ezekben található kalcium nagyon
kis része szívódik fel. (2,5 dl tejben 260-280 mg kalcium van, amiből 70-90 mg
szívódik fel, írja Tóth G.) Ennek oka, hogy az egyéb anyagok (magnézium, cink,
réz, bróm mangán), amik a felszívódást és a csontokba való beépülést
támogatják, részben vagy teljesen hiányoznak a tejtermékekből. Emellett a magas
fehérjebevitel savas irányba mozdítja el a szervezet ph egyensúlyát, amire a
szervezet reakciója a kalcium felszabadítása a csontokból, mivel ezzel tudja
legkönnyebben semlegesíteni az előnytelen savas kémhatást. Ez az oka annak,
hogy a több tejterméket fogyasztó országokban a csontritkulás aránya is
nagyobb.
CINK
Növényi cink források: lencse, borsó, bab, kesudió,
mogyorófélék, szezámmag, tökmag, búzacsíra, búzakorpa. Akárcsak a kalciumnál, itt is azt láthatjuk, hogy az állati
eredetű termékek fogyasztása , különösen a
kazein (tejfehérje) tartalom miatt, gátolja a cink hasznosulását.
D VITAMIN
A D 3 vitamin elengedhetetlen a kalcium csontokba való
beépüléséhez. Azonban nincs arra szükség, hogy ezt halolaj, máj, tojás vagy
tejtermék formájában juttassuk be a szervezetünkbe. A nap UV sugarainak
hatására a bőrben elegendő mennyiségű D 3 vitamin képződik, ha csak napi negyed
órát vagyunk napfényben. nem szükséges, hogy erőteljes fény legyen és az egész
testünket érje. Kismamákban és kisgyermekeknek javasolnak a szakértők őszi-téli
időszakban D vitamin tablettát és cseppet szedni. (Reisinger O. könyve)
B 12 VITAMIN
Ez az egyetlen olyan tápanyag, ami nincsen alapból benne egy
modern ember vegán étrendjében. A növények nem tudnak B12-t termelni, így
azokban nincs benne. Az emberi bélrendszer szintetizál ugyan valamennyi B12-t,
de mivel az a béltraktus vége fele történik, nem sok szívódik fel belőle. A
természetben élve elegendő B12-höz jutnánk, amennyiben mosatlanul ennénk a
földben és a földhöz közel megtermő zöldségeket, gyümölcsöket. A B12 ugyanis
főként a talajban van. A mai modern világban nem túl praktikus mosatlanul enni
a zöldségesnél vett ételeket. A B12-t ezért praktikus tabletta formájában
bevenni, mivel fontos szerepet játszik a vörösvértestek képzésében, a
szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjében és a hiánya idegrendszerei
károsodásokhoz vezet. A szervezet B12 raktára jó néhány év alatt ürül csak ki.
Milyen táplálkozású eredetileg az ember nevű állat?
A leggyakrabban a fogazatot veszik elő félretájékoztatott
kétkedők. Mondják ugyanis és cseppet sem tévednek, hogy az ember fogazata
édeskevéssé hasonlatos a naphosszat legelésző szarvasmarháéra. Ez így is van.
Az ember nem fűevő, de éppen így nem is ragadozó vagy mindenevő. Az ember
fogazata és minden egyéb lényeges emésztést illető paramétere kísérteties
egyezést mutat a gyümölcsevő főemlősökre. Milyenek is vagyunk mi és a gyümölcsevő majmok? Az ember bélcsatornája a törzs hosszának 9-szerese. A
ragadozók bélcsatornája csupán a törzsük
2-3-szorosa és a bevitt táplálék 2-4 órát tölt csak a testben, míg eljut a
végbélnyílásig. Az embernél ez az idő 12-18 óra. Így mind tér mind idő sokkal
több adatik meg az élelmiszereknek bennünk. Az ember beleiben a hús folytatja
bomlását, toxinok, azaz méreganyagok szabadulnak fel belőle, amiket nem tudunk
úgy semlegesíteni, ahogy a ragadozók. Tépőfogaink kicsik, ellentétben a ragadozókkal és
mindenevőkkel, míg metszőfogaink és zápfogaink nagyok, akárcsak majom
rokonainknak. A ragadozók szervezete alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű
koleszterint dolgozzon fel, a miénk köztudottan kényes erre a kérdésre. Igen
kevés az a koleszterin bevitel, ami számunkra még egészséges. A ragadozók szája
és állkapcsa a tépésre és nyelésre van berendezkedve, míg mi képesek vagyunk
állkapcsunkat oldal irányba mozgatni és rágni.
Vegán sportolók és vegán gyerekek
II. rész
1.
Daganatos megbetegedések
40%-a ebbe a 3 csoportba
tartozik: emlőrák, vastag- és végbél rák, prosztata rák. Ez az a 3 rákfajta, amiknél kifejezett összefüggést találtak a hús-, és/vagy tejfogyasztással.
2.
Szív- és érrendszeri megbetegedések
3.
Csontritkulás
4.
Antibiotikum rezisztencia
5.
Függőség a tejtől
Dr Neal Barnard mérföldkőnek mondható könyvében (Breaking
the food seduction) leírta, hogy a tejben található kazein az emésztés során
kazomorfinná alakul át, ami a morifumhoz hasonlóan örömet okoz és
fájdalomcsillapító hatású, valamint és ez a legfontosabb, függőséget okoz.
Ezért olyan nehéz elhagyni étrendünkből a tejtermékeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése