4. FEJEZET

      Ez a fejezet azon állítás meggyőző alátámasztására hivatott, hogy a vegán étrend  tartalmaz minden szükséges tápanyagot, valamint hogy a vegyes táplálkozás komoly rizikófaktora számos népbetegségnek.

    I. rész

    Azt mindenki tudja, hogy a növények, különösen a gyümölcsök és zöldségek bőségesen tartalmaznak vitaminokat és rostokat. Még az se meglepő az embereknek, hogy szénhidrátszükségeltünket fedezhetjük olyan növényi forrásokból, mint például a burgonya, a rizs, a gabonák. Az emberek többsége azonban hitetlenkedve néz ránk, ha azt mondjuk, hogy pusztán növények fogyasztásával fedezhető az ember teljes tápanyagszükséglete. Az Amerikai Dietetikus Társaság már 1988-ban megjelentette mérföldkőnek tekinthető állásfoglalását ezzel kapcsolatban:

    „A megfelelően összeállított növényi étrend tökéletesen megfelelő az élet minden szakaszában beleértve a terhességet, szoptatást, kisgyermekkort és az időskort is.”

    Hogyan lehetséges ez? Nos, talán legjobb, ha sorra vesszük azokat a létfontosságú tápanyagokat, amikről leggyakrabban kérdeznek aggódó embertársaink.

     

    FEHÉRJE

    Fehérje nem csak a húsban van. De még az sem igaz, hogy tejtermékre és tojásra van szükség a megfelelő fehérjebevitelhez. A fehérjéket alkotó aminosavak építőelemei minden élőlénynek, így tehát a növényeknek is. Esszenciális, azaz létfontosságúnak nevezzük azt a 8 aminosavat, amit az emberi szervezet nem tud a bevitt táplálékból magának előállítani, noha elengedhetetlen a normális működéshez. Az esszenciális aminosavak a növényekben éppen úgy megtalálhatóak kielégítő mennyiségben, mint a húsban, tejben, tojásban.  Annyi csak a különbség, hogy a legtöbb növényben nincs meg mindegyik egyszerre. Van viszont egy nagyon jó rendszer arra, hogy hogyan vegyük magunkhoz az összes létfontosságú fehérjét. Ezt a módszert komplettálásnak hívják és csupán annyit jelent, hogy a gabonákat és a hüvelyeseket vagy az olajos magvakat és dióféléket és a hüvelyeseket kombináljuk. Ezek az élelmiszerek ugyanis kiegészítik egymás aminosav profilját. Ami az egyikben hiánycikk, bőséggel megtalálható a másikban. A gyakorlatban ez nem igényel különösebb tervezgetést, mivel a legtöbb étel a gabonák, diófélék és olajosmagvak és a hüvelyesek kombinációja. Például tofuragu tésztával, vagy lencsefasít rizzsel vagy egyszerűen egy falafel szendvics. Ráadásul ma már azt is tudjuk, hogy nem szükséges egy étkezés alkalmával fogyasztani minden féle ételt. A már fentebb említett Amerikai Dietetikus Társaság állásfoglalása szerint a különböző növényi táplálékok a nap folyamán kiegészítik egymás aminosav profilját.

    Valójában nem hallottunk még olyan vegánról, aki fehérjehiányban szenvedett volna. Egy vegyes táplálkozású embernek sokkal inkább kell tartania a túlzott fehérjefogyasztástól, mint a fehérjehiánytól. Egy átlag magyar ember napi 100-105 g fehérjét fogyaszt (Tóth Gábor könyv), dacára annak, hogy az ideális napi fehérjebevitel testtömegkilogrammonként 0.7-0.8 gramm, azaz egy 60 kilós embernek például napi 45 gramm. S hogy ennek milyen egészségügyi következményei vannak, arról ezen fejezet második részében lesz szó majd.

     

    ZSÍROK

    A növényi étrend alacsony koleszterin tartalma miatt köztudottan előnyös. Amikor azonban az esszenciális zsírsavak kerülnek szóba, az emberek többsége elbizonytalanodik, vajon nem kell-e mégiscsak halat ennünk, hogy megfelelő legyen az omega-3 és omega-6 szintünk. Valójában ezek bőségesen megtalálhatóak a következő növényi táplálékokban például: Omega 6 a napraforgómagban, sütőtökben, diófélékben, szójában, kukoricában, szezámmagban és a lenmagban. Omega 3 található a sötét zöld leveles zöldségekben, a brokkoliban, a szójababban, a diófélékben, és a lenmagban.

     

    VAS

    Magas vastartalommal büszkélkedő növényi táplálékok például: mák, földimogyoró, köles, lencse, fehérbab, pisztácia, napraforgómag, csicseriborsó, szezámmag, zab, mandula, búza, spenót, diófélék, sörélesztő.  A vas felszívódása a C vitaminhoz kötődik, amit a friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag vegán étrend biztosít.

     

    KALCIUM

    Magas kalciumtartalommal bíró ételek: sötétzöld színű zöldségek (pl.: brokkoli, spenót), hüvelyesek (pl.: bab, zöldborsó, csicseriborsó, szójabab), teljes kiőrlésű gabonák, olajon magvak (pl.: szezámmag, mandula, tökmag, napraforgómag), aszalt gyümölcsök.

    Noha a köztudatban még él, hogy tejtermékekre van szükség az erős csontokhoz és fogakhoz, a valóságban az ezekben található kalcium nagyon kis része szívódik fel. (2,5 dl tejben 260-280 mg kalcium van, amiből 70-90 mg szívódik fel, írja Tóth G.) Ennek oka, hogy az egyéb anyagok (magnézium, cink, réz, bróm mangán), amik a felszívódást és a csontokba való beépülést támogatják, részben vagy teljesen hiányoznak a tejtermékekből. Emellett a magas fehérjebevitel savas irányba mozdítja el a szervezet ph egyensúlyát, amire a szervezet reakciója a kalcium felszabadítása a csontokból, mivel ezzel tudja legkönnyebben semlegesíteni az előnytelen savas kémhatást. Ez az oka annak, hogy a több tejterméket fogyasztó országokban a csontritkulás aránya is nagyobb.


    CINK

    Növényi cink források: lencse, borsó, bab, kesudió, mogyorófélék, szezámmag, tökmag, búzacsíra, búzakorpa. Akárcsak a kalciumnál, itt is azt láthatjuk, hogy az állati eredetű termékek fogyasztása , különösen a  kazein (tejfehérje) tartalom miatt, gátolja a cink hasznosulását.


    D VITAMIN

    A D 3 vitamin elengedhetetlen a kalcium csontokba való beépüléséhez. Azonban nincs arra szükség, hogy ezt halolaj, máj, tojás vagy tejtermék formájában juttassuk be a szervezetünkbe. A nap UV sugarainak hatására a bőrben elegendő mennyiségű D 3 vitamin képződik, ha csak napi negyed órát vagyunk napfényben. nem szükséges, hogy erőteljes fény legyen és az egész testünket érje. Kismamákban és kisgyermekeknek javasolnak a szakértők őszi-téli időszakban D vitamin tablettát és cseppet szedni. (Reisinger O. könyve)

     

    B 12 VITAMIN

    Ez az egyetlen olyan tápanyag, ami nincsen alapból benne egy modern ember vegán étrendjében. A növények nem tudnak B12-t termelni, így azokban nincs benne. Az emberi bélrendszer szintetizál ugyan valamennyi B12-t, de mivel az a béltraktus vége fele történik, nem sok szívódik fel belőle. A természetben élve elegendő B12-höz jutnánk, amennyiben mosatlanul ennénk a földben és a földhöz közel megtermő zöldségeket, gyümölcsöket. A B12 ugyanis főként a talajban van. A mai modern világban nem túl praktikus mosatlanul enni a zöldségesnél vett ételeket. A B12-t ezért praktikus tabletta formájában bevenni, mivel fontos szerepet játszik a vörösvértestek képzésében, a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjében és a hiánya idegrendszerei károsodásokhoz vezet. A szervezet B12 raktára jó néhány év alatt ürül csak ki.

     

    Milyen táplálkozású eredetileg az ember nevű állat?

    A leggyakrabban a fogazatot veszik elő félretájékoztatott kétkedők. Mondják ugyanis és cseppet sem tévednek, hogy az ember fogazata édeskevéssé hasonlatos a naphosszat legelésző szarvasmarháéra. Ez így is van. Az ember nem fűevő, de éppen így nem is ragadozó vagy mindenevő. Az ember fogazata és minden egyéb lényeges emésztést illető paramétere kísérteties egyezést mutat a gyümölcsevő főemlősökre. Milyenek is vagyunk mi és a gyümölcsevő majmok? Az ember bélcsatornája a törzs hosszának 9-szerese. A ragadozók bélcsatornája  csupán a törzsük 2-3-szorosa és a bevitt táplálék 2-4 órát tölt csak a testben, míg eljut a végbélnyílásig. Az embernél ez az idő 12-18 óra. Így mind tér mind idő sokkal több adatik meg az élelmiszereknek bennünk. Az ember beleiben a hús folytatja bomlását, toxinok, azaz méreganyagok szabadulnak fel belőle, amiket nem tudunk úgy semlegesíteni, ahogy a ragadozók. Tépőfogaink kicsik, ellentétben a ragadozókkal és mindenevőkkel, míg metszőfogaink és zápfogaink nagyok, akárcsak majom rokonainknak. A ragadozók szervezete alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű koleszterint dolgozzon fel, a miénk köztudottan kényes erre a kérdésre. Igen kevés az a koleszterin bevitel, ami számunkra még egészséges. A ragadozók szája és állkapcsa a tépésre és nyelésre van berendezkedve, míg mi képesek vagyunk állkapcsunkat oldal irányba mozgatni és rágni.
     
    Vegán sportolók és vegán gyerekek

     

    II. rész

    1.       Daganatos megbetegedések

    40%-a ebbe a 3 csoportba tartozik: emlőrák, vastag- és végbél rák, prosztata rák. Ez az a 3 rákfajta, amiknél kifejezett összefüggést találtak a hús-, és/vagy tejfogyasztással.

    2.       Szív- és érrendszeri megbetegedések

    3.       Csontritkulás

    4.       Antibiotikum rezisztencia


    5.       Függőség a tejtől

    Dr Neal Barnard mérföldkőnek mondható könyvében (Breaking the food seduction) leírta, hogy a tejben található kazein az emésztés során kazomorfinná alakul át, ami a morifumhoz hasonlóan örömet okoz és fájdalomcsillapító hatású, valamint és ez a legfontosabb, függőséget okoz. Ezért olyan nehéz elhagyni étrendünkből a tejtermékeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése